Három győzelemmel, két döntetlennel és tizenegy vereséggel a hatodik helyen zárt az Érdi VSE felnőtt női csapata a Pest megyei 3/4 pályás bajnokság Nyugati csoportjában. Takács Györggyel, a csapat edzőjével beszélgettünk.
Hatodik helyen zárt az Érdi VSE felnőtt női labdarúgócsapata, amely helyezést tekintve nem nagy előrelépés az előző évhez képest, de létszámban, játékban és győzelmekben rengeteg!
– Tavaly, amikor átvettem a csapatot, rendszeresen tizenhárom fővel mentünk meccsre és az edzéslátogatottság is tíz alatt volt. Ezt sikerült feltornázni és hétről-hétre, hónapról-hónapra gyarapodott – és a vezetőség is büszke volt ránk. Volt olyan hónap – amikor a sérülések nem jöttek elő –, hogy hónapokon keresztül több, mint húsz fővel edzettünk és ez meglátszott a teljesítményünkön is, mert ha egy csapat munkába fekteti az idejét, az előbb vagy utóbb meglátszik, a lányokon is látványos volt a fejlődés. Az alapoknál kezdtem az edzéseket, a labdás foglalkozás volt főleg a mérvadó és azt kell mondanom, hogy ennek köszönhetően mindenkinél nagy előrelépést tapasztaltam, még azoknál is, akik ügyesek voltak. Nagyon sokat köszönhetünk új játékosainknak is, akiket könnyen be tudtunk illeszteni a csapatba és a játékba. Az ő érkezésük nagy minőségi változást hozott, mert képzett játékosok érkeztek, akik felkavarták az állóvizet, mert akik azt hitték, hogy bármit csinálnak, úgyis játszani fognak, azok hirtelen akár a kispadon találták magukat vagy kevesebb szerepet kaptak, így egy versenyhelyzet alakult ki a csapaton belül, amely felpezsdítette a játékosokat.
Eredményekben talán többet vártál a szezon előtt a csapattól, de ez az alakulat jó úton halad.
– Az eredményekkel nem vagyok maradéktalanul elégedett, van hiányérzetem. Kicsit nagyobb odafigyeléssel és alázattal minimum egy, de akár két helyet is előrébb léphettünk volna, de arra jó volt ez az év, hogy összeálljon a csapat. Kezd kialakulni a keret, mert nyáron úgy néz ki, jó pár játékos érkezik, akik közül többen magasan képzett játékosok, sőt, NB I-es és válogatott rutinnak rendelkező labdarúgó is érkezhet.
Mennyire reális a mostani eredmény? Félév előtt nem sokkal még rúgott gól nélkül álltatok, aztán végül 18-at lőttetek az idény végére. A tavasz viszont nagyon furcsa volt eredmények tekintetében, igaz, az sem segítette a csapatot, hogy hol többhetes szünetetek volt, hol sorra jöttek a meccsek, így nem voltatok igazán ritmusban…
– Ha kicsit szerencsésebb a sorsolásunk, lehet, hogy nem kerülünk ilyen hullámvölgybe, mert voltak olyan meccsek, mint a Metis vagy a Komárom elleni, amelyek a dobogón végeztek és mindkét csapat ellen partiban voltunk. Aztán jött a következő meccs, ahol egy lényegesen gyengébb csapattal játszottunk döntetlent – mint a Törökbálint ellen, ahová nyerni mentünk, de az előző heti játékhoz képest nagy csalódás volt a döntetlen. Ugyanez volt a Tatabánya elleni meccs, amelyet kéthetes szünet előzött meg. Itt látványos volt, hogy nem úgy tudtunk pörögni a meccsen és kikaptunk 3–1-re, úgy, hogy egy hozható meccs lett volna… Egy hullámvasútra ültünk fel, de nem vagyok elégedetlen, mert ha a bajnokság elején valaki azt mondja, hogy ennyi gólt fogunk rúgni és ennyi pontot fogunk szerezni, akkor lehet, hogy elfogadom. És nem is feltétlenül az eredmény, hanem a mutatott játék az, ami nagyon inspirál.