Alapszabály

Az Érd Városi Sportegyesület Alapszabálya

(Egységes szerkezetbe foglalva a 2024. május 22. napjáig bekövetkezett valamennyi módosítással. A legutóbbi – 2024. május 22. napján kelt – módosítások szövege az Alapszabályban vastag dőlt betűtípussal került feltűntetésre.)

 

I.

Általános rendelkezések

 

1. 1. Az Egyesület neve: Érd Városi Sportegyesület

      

2. Székhelye: 2030 Érd, Ercsi út 34.

 

3. 3. Színe:  zöld – fehér

 

4. Alapításának éve: 1921

 

5. 5. Működési területe: Labdarúgás, sakk, tollas

 

6. A sportegyesület felügyelő szerve: Pest Vármegyei Főügyészség

 

II.

Az Egyesület célja

 

1. 1. Az Egyesület önkormányzati elven működő sportági érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy, amelyet az egyesület elnöke képvisel. E jogkörét azonban az elnök esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség vagy az elnök más személyre is átruházhatja. 
2. Az Egyesület célja:

 

A sportegyesület célja a rendszeres sportolás (versenyzés), testedzés biztosítása, a tagjainak nevelése, a különböző sportágak népszerűsítése. Célja továbbá a versenyszerű sportolás megszervezésével a szakosztályok hazai bajnokságokban és nemzetközi versenyeken való részvételének biztosítása. A sportegyesület a jogszabályokban meghatározott keretek között nemzetközi tevékenységet folytathat. Az egyesület a céljai és feladatai anyagi feltételének biztosítására sportvállalkozást hozhat létre, vagy sportvállalkozásban részt vehet.

 

III.

Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése

 

1. Az egyesületi tagság keletkezése: 1921.01.01.

1.1 Az Egyesület tagja minden olyan magyar, vagy nem magyar állampolgárságú természetes személy, aki belépési nyilatkozatban vállalja, hogy az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre, valamint arra, hogy tevékenyen részt vesz a sportegyesület valamely szervének (elnökség, bizottság, szakosztály, apparátus) működésében, és a tagdíj megfizetésére. 

A tagdíj havonta utólag esedékes legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. A tagdíjat az egyesület házipénztárába készpénzben, befizetési igazolás ellenében vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján kell megfizetni. 

A sportegyesületi tagság azon a napon jön létre, amikor a belépést az elnökség a soron következő ülésén elfogadja. 

 

1.2. Az Egyesület működési területén pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki belépési nyilatkozatban vállalja a sprtegyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatását, valamint adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.

A pártoló tagság adományozásáról, a pártoló tag felajánlásainak elfogadásáról a közgyűlés dönt. 

A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

 

1.3. A sportegyesületbe tagként felvehető az a jogi személy is, aki nyilatkozatban vállalja az egyesület anyagi támogatását.

 

1.4. Tiszteletbeli tagként felvehető az a személy, aki tevékenységével erkölcsileg támogatja a sportegyesületet, és őt a közgyűlés a tiszteletbeli tagságra érdemesnek tartja.

 

1.5. A sportegyesületi tagok, pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik. Ez a jogkör a tiszteletbeli és pártoló tagság, tiszteletbeli elnök és a jogi személy kivételével a sportegyesület más szervére is átruházható.

Az egyesület tagjairól, pártoló tagjairól, a tiszteletbeli tagokról az elnökség nyilvántartást vezet.

Az egyesület tiszteletbeli elnökének az a személy választható meg, aki legalább összesen 5 azaz öt éven keresztül az egyesület elnöke volt és kimagasló tevékenységével az egyesület munkáját támogatta. A tiszteletbeli elnököt az egyesület Közgyűlése választja. Ugyanazon időben több tiszteletbeli elnök is lehet. Tiszteletbeli elnök tisztsége kizárólag lemondással, elhalálozással, a Közgyűlés által történő visszahívással szűnhet meg.

 

1.6. A sportegyesületbe való belépés és a sportegyesületből való kilépés önkéntes. A sportegyesületi tagság felvétellel keletkezik. 

 

2. Az egyesületi tagság megszűnik:

• önkéntes kilépéssel,
• jogi személy (pártoló tag) jogutód nélküli megszűnésével,
• törléssel,
• a tag kizárásával,
• a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
• tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. Kilépési szándékát a tag köteles az elnökségnek írásban bejelenteni. 

 

Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit, jogszabályt vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. 

A tagdíj, illetőleg a vállalt anyagi támogatás fizetésének 6 (hat) hónapnál hosszabb idejű elmulasztása esetén is kizárható a tag. A tagdíj, illetőleg a vállalt anyagi támogatás megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – 8 napos fizetési póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére – az ülés előtt legalább 8 nappal közölt írásbeli értesítéssel – meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képvieltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak taralmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. 

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésen nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. 

 

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogvizsonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

 

IV.

A tagok jogai és kötelezettségei

 

1. Az egyesületi természetes személy tag jogai:
2. a) a sportegyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet a bizottságok, szakosztályok, sportcsoportok munkájában, igénybe veheti a sportegyesület szolgáltatásait, használhatja létesítményeit, felszereléseit, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét,
3. b) részt vehet a sportegyesület rendezvényein,
4. c) 18. életévének betöltése után a sportegyesület tisztségeire választható, feltéve, hogy nem áll közügyektől eltiltó jogerős bírói ítélet alatt,
5. d) szavazati joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén, a 14. életévének betöltése után pedig részt vehet az elnökség tagjainak, és tisztségviselőinek, valamint az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztásában, továbbá a határozatok meghozatalában,
6. e) véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben, az egyesület felügyelő szervénél indítványozhatja a jogszabályba vagy az alapszabályba ütköző határozat megsemmisítését,
7. f) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,
8. g) felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület elnöksége 30

napon belül köteles választ adni.

 

1.1 Az egyesületi természetes személy tag kötelezettségei:

1. a) a sportegyesületi alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat betartása, a sportegyesület vezető szervei határozatának végrehajtása,
2. b) tagsági díj fizetése,
3. c) a sportegyesületet a célkitűzései megvalósításában segíteni, a közös munkában – lehetőségeihez mérten – közreműködni. A sportegyesülethez méltó – sportszerű – magatartást tanúsítani,
4. d) a sportegyesület vagyonát, felszereléseit, létesítményeit megóvni és védeni. Károkozás bekövetkezte, vagy ennek veszélye esetén az elnökségnek azt mielőbb és önként jelezni,
5. e) versenyszerűen sportoló esetében a hazai és nemzetközi versenyekre való lelkiismeretes felkészülés és a legjobb tudás szerinti szereplés,

 

A tagot az elnökség kizárhatja, ha a sportegyesület célkitűzéseit, alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát durván megsérti.

 

2. A sportegyesületi pártoló tag jogai:

a.) javaslatokat, észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban,

1. b) részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben (pl.: a sportegyesületi rendezvények kedvezményes látogatása),
2. c) a pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

 

2.1. A sportegyesületi pártoló tag kötelezettségei: 

1. a) az alapszabály betartása,
2. b) a sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása, valamint a sportegyesületi pártoló tagsági díj évenkénti befizetése, vagy a sportegyesülettel kötött külön megállapodásban vállalt támogatás biztosítása,
3. c) sportszerű magatartás.

 

3. A jogi személy tagsági jogai:
4. a) képviselője útján részt vehet az elnökségben, az egyesület közgyűlésén, és ott javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban,
5. b) külön megállapodás alapján részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, használhatja a sportlétesítményeket, sportfelszereléseket, igényelheti az egyesület szakembereinek segítségét.

 

3.1. A jogi személy tagsági kötelességei:

1. a) az alapszabály betartása,
2. b) az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása.

 

4. A tiszteletbeli elnök és tiszteletbeli tagok jogai:
5. a) részt vehet az egyesület közgyűlésén,
6. b) véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet az egyesületet érintő kérdésekben,
7. c) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben.

 

4.1 A tiszteletbeli elnök és tiszteletbeli tagok kötelezettségei:

1. a) az alapszabály betartása,
2. b) az egyesület erkölcsi támogatása és tevékenységének elősegítése,
3. c) sportszerű magatartás.

 

5. 5. A tiszteletbeli elnök az egyesület elnökségének a tagja.

 

6. Az egyesület tagja, vagy bármelyik elnökségi tagja kérheti a bíróságtól a közgyűlés vagy az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

Ha a határozatot az egyesület vezető tisztségviselője támadja meg, és az egyesületnek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki az egyesület képviseletét elláthatná, a bíróság az egyesület perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

 

7. Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá jogosult tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, valamint a közgyűlés által meghatározott konkrét programok, feladatok végrehajtása érdekében.

 

8. Az Egyesület, mint sportszervezet és sportoló között létrejött, a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttv.) 1. § (3) bekezdése szerinti igazolt sportolói jogviszony létrejötte és fennállta önmagában az igazolt sportoló részére nem keletkeztet tagsági jogviszonyt.

 

V.

Az Egyesület szervezete

 

1. A Közgyűlés

 

1.1 Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A Közgyűlés  a tagok összessége. 

A választás a közgyűlés jogköre, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. 

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. 

A közgyűlést az elnökség hívja össze. 

A közgyűlés hivatalos résztvevőit – szavazásra jogosultak – a közgyűlés helyének, idejének, tervezett napirendjének és az esetlegesen beterjesztett javaslatoknak közlésével írásban kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 (tizenöt) nap időköznek kell lennie.

 

A meghívott személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és időpontjáról írásban kell tájékoztatni, amely történhet a meghívó személyes átadásával – azzal, hogy az átvétel ténye utólag is ellenőrizhető legyen – vagy elektronikus hírközlési eszközök (e-mail) útján, vagy más megfelelő módon (posta).

A közgyűlés helyszíne vagy az egyesület székhelye vagy a 2030 Érd, Alsó utca 1. (Polgárok Háza) szám alatti ingatlan.

Közgyűlést kell összehívni, ha a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben kell határozni. 

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 10 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

A közgyűlést az Elnök vezeti és nyitja meg, majd ezt követően a közgyűlés a tagjai közül – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel – egy jegyzőkönyvvezetőt, kettő jegyzőkönyv-hitelesítőt, valamint egy három tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyének, idejének és a résztvevők számának feltüntetésén túl a közgyűlésen történt lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők, ill. esetlegesen tartózkodók (nem szavazók) számarányának feltüntetésével. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. A közgyűlésen hozott határozatok kihirdetése az Egyesület székhelyén történik, oly módon, hogy a határozatokat azok meghozatalától számított 5 (öt) napon belül írásba kell foglalni és legalább 30 (harminc) napra ki kell függeszteni az Egyesület hirdetőtábláján. A határozatokba egyebekben az Egyesület székhelyén bármely tag betekinthet, azokról másolatot kérhet.

A közgyűlésen a szavazati jogot a természetes személy tag személyesen (kiskorú tag esetén a törvényes képviselője) vagy meghatalmazott útján, a nem természetes személy tag a törvényes képviselője vagy annak meghatalmazottja útján gyakorolhatja. A tag képviseletére vonatkozó meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás a jelenléti ív mellékletét képezi.

 

1.2 A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több, mint felét képviselő szavazásra jogosult jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

Ha a közgyűlés a meghívóban szereplő eredeti időpontban nem határozatképes, úgy a közgyűlést az eredeti időponttól számított legalább 30 perc, legfeljebb 30 nap elteltével ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredetileg napirendre felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, azzal, hogy a megismételt közgyűlés összehívására vonatkozó kiírást a meghívónak tartalmaznia kell. 

A közgyűlésen minden rendes tag 1 (egy) szavazattal rendelkezik. 

 

1.3. A közgyűlés határozatait – az alapszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazategyenlőség esetén az adott napirendi pontban mindaddig új közgyűlést kell összehívni, amíg az adott kérdésben a szavazategyenlőség fennáll.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, 

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

1.4. A jelenlevők kétharmadának szavazata szükséges:

– a közgyűlés hatáskörébe tartozó szervek és személyek megválasztásához, illetve visszahívásához,

 

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

1.5. Az egyesület elnökségének és elnökének és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása titkos szavazással történik.

A közgyűlés szavazásra jogosult résztvevőinek 1/3-a más kérdésben is indítványozhat titkos szavazást. A titkos szavazás szavazólapon történik.

A szavazatok összesítésére 3 (három) tagú szavazatszámláló bizottságot kell felkérni. 

Egy jelölt esetén a szavazás nyílt szavazással is lehetséges, ha a szavazásra jogosultak 2/3 része ehhez hozzájárul.

 

1.6. 

Az egyesület közgyűlése nyilvános. A nyilvánosság kizárásához, korlátozásához a jelen lévők 2/3-ának hozzájárulása szükséges.

 

Az egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal részt vehetnek az egyesület labdarúgó szakosztályán belül működő mindenkori felnőtt labdarúgócsapat keretéhez tartozó személyek, stábtagjai, edzői, illetve a labdarúgó utánpótlás csapatok edzői. Tanácskozási joggal részt vehetnek továbbá a Sporttv. 77. § p) pontja szerinti sportszakemberek közül azon személyek, akik a mindenkori felnőtt labdarúgócsapatnál sport-foglalkozást folytatnak, illetve annak sporttevékenységével kapcsolatban közvetlenül feladatot látnak el. 

 

1.7. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

 

1. a) az egyesület elnökségének 2/3-os többségi határozata alapján,
2. b) ha az egyesület rendes tagjainak 1/3-a az ok és cél megjelölésével írásban kéri,
3. c) ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli,
4. d) ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
5. e) ha az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
6. f) ha az egyesület céljainak elérése veszélybe kerül,
7. g) egyéb, az alapszabály érvényesítése érdekében indokolt esetben, elnökségi határozat alapján.

 

1.8. A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül össze kell hívni.

A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó előírások az irányadók.

 

1.9. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

a./ a sportegyesület megalakulása, megszűnése, feloszlatása, valamint más sportegyesülettel való egyesülés kimondása és az egyesület szétválásának elhatározása,

b./ az alapszabály és a fegyelmi szabályzat megállapítása, elfogadása és módosítása,

c./ az elnökség, az elnök (ügyvezető elnök), az elnökhelyettes (ügyvezető-elnökhelyettes), az ellenőrző bizottság és annak elnöke 4 (négy) évre történő megválasztása, illetőleg elnökség és a számvizsgáló bizottságból behívott (kooptált) személyek tisztségükben történő megerősítése,

d./ a sportegyesület tisztségviselőinek visszahívása és díjazásának megállapítása,

1. e) a sportfejlesztési és középtávú tervek jóváhagyása,

f./ a sportegyesület költségvetési tervének elfogadása,

g./ az éves beszámoló elfogadása az egyesület tevékenységéről, az éves költségvetés elfogadása,

h./ a tagdíj összegének ill. a pártoló tagok anyagi hozzájárulása legkisebb mértékének a meghatározása,

i./ az elnökség és az Ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadása,

j./ tagfelvétel, kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása,

2000. k) az előző évi költségvetésről, pénzügyi tervről, valamint az éves gazdálkodásról – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint – készített beszámoló – ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,
2001. l) a tisztségviselők beszámoltatása a két közgyűlés között végzett munkájukról,
2002. m) a tag kizárásáról történő döntés, amennyiben a kizárt tag fellebbezéssel fordul a közgyűléshez,
2003. n) döntés minden olyan ügyben, melyet az elnökség a közgyűlés napirendjére tűz, illetve bármely olyan ügyben, melyet a közgyűlés hatáskörébe von,
2004. o) a Sportegyesület valamely szakosztályának jogi személlyé történő kinyilvánítása,
2005. p) a tiszteletbeli elnök megválasztása, visszahívása,
2006. q) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
2007. r) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottsági tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
2008. s) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
2009. t) a végelszámoló kijelölése.

 

2. Az elnökség

 

2.1. Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által 4 évi időtartamra, titkos szavazással választott, 8 (nyolc) főből álló Elnökség látja el. Az elnök és az elnökség tagjai tisztségükre korlátlanul újraválaszthatók.

 

Elnök: Kertész Ferenc István (anyja neve: Novák Mónika, lakcíme: 2030 Érd, Somlói utca 7.)

 

Ügyvezető elnökhelyettesek:

 

Novák Ferenc (anyja neve: Molnár Mária, lakcíme: 2030 Érd, Somlói utca 7.)

Romics Ervin (anyja neve: Berényi Katalin, lakcíme: 2030 Érd, Velencei út 24.)

 

Elnökségi tagok: 

 

Bíró István (anyja neve: Szabó Etelka, lakcíme: 8600 Siófok, Batthyány Lajos utca 47. 2.a.)

Csépán István (anyja neve: Stál Anna, lakcíme: 2030 Érd, Holló utca 10.)

Macsotai Tibor (anyja neve: Horváth Gizella, lakcíme: 2030 Érd, Fűtő utca 41.)

Márton Lajos (anyja neve: Kemény Erzsébet Julianna, lakcíme: 2030 Érd, Ilona utca 68.)

Szétag Balázs (anyja neve: Pelles Ibolya Anna, lakcíme: 2300 Érd, Törökbálinti út 54.)

Zólyomi Ádám (anyja neve: Nagy Zsuzsanna, lakcíme: 2030 Érd, Felső utca 17.)

 

Az elnökség tagjainak megbízatása 2023. november 16. napjától kezdődően (4 évig) 2027. november 15. napjáig tart.

 

2.2. Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve az egyesület más szervének hatáskörébe utalt. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról – a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.

Az egyesület elnökségének működésével kapcsolatos operatív feladatok és az ügyintézés ellátására apparátust hozhat létre.

 

2.3. Az elnökség feladatai:

1. a) a sportegyesület tevékenységének irányítása,
2. b) közgyűlések előkészítése, összehívása és adminisztrálása,
3. c) az egyesület tervének, költségvetésének kidolgozása, az éves program, a munka és ülésterv, valamint a versenynaptár elfogadása,
4. d) az egyesület eredményes tevékenységéhez, működéséhez, a sportoláshoz, a testedzéshez szükséges feltételek megteremtése,
5. e) a szakosztályok, bizottságok létrehozása, megszüntetése, átadása és beszámoltatása,
6. f) fegyelmi jogkör gyakorlása,
7. g) a bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak, továbbá a szakosztályvezetőség tisztségviselőinek és tagjainak 4 (négy) évre szóló, illetőleg a következő vezetőségválasztó közgyűlésig tartó megbízása, a megbízások visszavonása,
8. h) az egyesület éves költségvetésének megállapítása, a gazdálkodásról és a tevékenységről szóló beszámolók értékelése és elfogadása a közgyűlések közötti időben,
9. i) az egyesület szervezeti és működési szabályzatának kidolgozása, elfogadása,
10. j) az egyesület neve, zászlaja és jelvénye használatának engedélyezése bármilyen tárgyon, kiadványban,
11. k) az elnökség mandátumának lejárta előtt kijelöli a jelölő bizottságot, és a szavazat szedő bizottság tagjait,
12. l) rendes és rendkívüli közgyűlés előkészítése,
13. m) közgyűlés elé kerülő előterjesztések előkészítése, véleményezése,
14. n) a szakosztályok által felvett tagok elbírálása, rendes tagok, pártoló és tiszteletbeli tagok felvétele,
15. o) az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról,
16. p) az elnökség a sport fejlesztése céljából jogi személyiséggel rendelkező sportvállalkozásokat hozhat létre és kijelöli annak tagjait,
17. q) a törvényes működés biztosítása,
18. r) a közgyűlés határozatainak végrehajtása,
19. s) a sportegyesület működéséhez szükséges anyagi források előteremtése, az infrastruktúra biztosítása,
20. t) döntés a sportegyesület pénzeszközeinek felhasználásáról a közgyűlés által meghatározott keretek között,
21. u) az elnökség az egyesület működésének eredményessége érdekében további tisztségviselőket nevezhet ki, szakbizottságokat hozhat létre, és ezeket meg is szüntetheti,
22. v) rendezvények szervezése, koordinálása,
23. w) minden olyan kérdés, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe, és minden olyan eljárás, amelyet nem a közgyűlés folytat le,
24. x) a szakosztályvezetők megbízása, beszámoltatása, felmentése,
25. y) az adóhatósági bevallások elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének megszervezése.

 

2.4. Az elnökség összetétele és tagjai

Tisztségüket, elnökségi munkájukat (az ügyvezető és a helyettese alkalmazotti vagy költségtérítéses viszonyban is lehet az egyesülettel, de külön, mint elnökségi tagoknak, vagy az egyéb elnökségi tagoknak nem jár juttatás a pozícióért) társadalmi munkában végzik az elnökség tagjai.

 

Az elnökség létszáma 8 fő:

1. ügyvezető elnök
2. kettő ügyvezető elnökhelyettes
3. 5 tag

 

2.5. Az elnökségi tagok jogai, kötelezettségei:

1. a) rendszeresen és tevékenyen részt vesz az egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában, a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a közgyűlés és az elnökség határozatainak, valamint a felügyelő szerv utasításainak végrehajtásában, illetőleg a végrehajtásának ellenőrzésében,
2. b) jogosult és köteles az egyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal

kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni,

1. c) felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta és azt maradandóan kinyilvánította.

 

Az elnökségi tagok tisztségükben újraválaszthatók.

 

2.6. Az elnökségi tagság megszűnik:

a./ a megbízás időtartamának lejártával,

b./ lemondással,

c./ elhalálozással,

d./ visszahívással,

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

2.7. Az elnökség működése

 

Az elnökség a saját maga által meghatározott ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább 3 havonta ülésezik. Az elnökség üléseit az elnök vagy bármely 2 (két) elnökségi tag összehívhatja. Az elnökség üléseit az elnök vezeti.

Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek a lényeges észrevételeket és a hozott határozatokat tartalmaznia kell. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A határozatokról az érintetteket írásban értesíteni kell.

 

Rendkívüli ülést kell összehívni, ha valamelyik elnökségi tag, vagy szakosztályvezető ok és cél megjelölésével azt írásban indítványozza.

 

Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Halaszthatatlan, sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható.

Az elnökség ülésein az Egyesület tagjain és az elnökségi tagokon kívül csak a meghívottak lehetnek jelen, az elnökség ettől eltérően is rendelkezhet. Az elnökségi ülésre a szakmailag érintetteket is meg kell hívni.

 

Az elnökség a tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza, azonban az elnökség bármelyik tagjának kérésére titkos szavazást kell tartani. 

Határozatképtelenség esetén 1 órán belül újra össze kell hívni, ezt a meghívóban is jelezni kell. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben felvett kérdésekben, a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes.

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében ez a jog az elnökségi ülést vezető személyt illeti meg.

 

2.8. Az elnökség felügyeleti jogköre

A bizottságok (kivéve az Ellenőrző Bizottság) és a tisztségviselők határozatait megsemmisítheti, megváltoztathatja, ha azok ellentétesek az elvárásokkal.

 

Az elnökség mindezen ügyekben kifejtett tevékenységéről a soron következő közgyűlésen tájékoztatja a tagságot.

Az elnökség bármely tagját a tagság 10%-a írásban benyújtott indítványára a közgyűlés hívhatja vissza. Az elnökségi tag visszahívásának kimondásához a határozatképes közgyűlésen megjelent tagok kétharmadának igenlő szavazata szükséges.

 

2.9. Összeférhetetlenségi szabályok:

2.9.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

2.9.2. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, 

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

3. Az elnök (ügyvezető elnök)

 

3.1. Az ügyvezető elnök:

1. a) vezeti és szervezi az elnökség munkáját, 
2. b) az elnökség üléseit előkészíti, összehívja, levezeti,
3. c) képviseli a sportegyesületet külső szervek, személyek és hatóságok irányában,
4. d) irányítja és ellenőrzi a sportegyesület tevékenységét és gazdálkodását, valamint utalványozási jogot gyakorol,

e.) szerződéseket köt a sportegyesület nevében,

1. f) munkáltatói jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint,
2. g) sürgős, halaszthatatlan esetekben dönt az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben. Ilyen esetben azonban az elnök döntését a soron következő elnökségi ülésnek jóvá kell hagynia,
3. h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, az alapszabály, a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal,
4. i) az Egyesület pénzállományának kezelése,
5. j) a számlák kezelése és nyilvántartása,
6. k) a pénztárkönyv vezetése,
7. l) mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése,
8. m) a számlák érvényességének ellenőrzése.

 

3.2. Az elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

Az Egyesület számlája felett az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes rendelkezik. 

 

3.3. Az elnök a hatáskörébe tartozó ügyek ellátásáról köteles az elnökséget a soron következő elnökségi ülésen tájékoztatni. Az elnök a hatáskörébe tartozó ügyek ellátását bármely elnökségi tagra átruházhatja.

 

Az elnököt a tagság 10%-a írásban benyújtott indítványára a közgyűlés hívhatja vissza. Az elnökségi tag visszahívásának kimondásához a határozatképes közgyűlésen megjelent tagok kétharmadának igenlő szavazata szükséges.

4. 
   Az (ügyveztő) elnökhelyettes 

 

Az elnök távollétében vagy tartós akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnöki hatáskörbe tartozó feladatokat, képviseli a sportegyesületet. 

 

5. Ellenőrző bizottság

 

5.1. Az ellenőrző bizottság a közgyűlés által titkos szavazással 4 évi időtartamra választott 3 tagból áll. A bizottság vezetőjét a bizottsági tagok közül a közgyűlés választja meg. Az ellenőrző bizottság tagjai megbizatásuk ideje alatt az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. A bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

 

5.2. A bizottság kizárólag a közgyűlésnek van alárendelve, csak annak tartozik felelősséggel. Tapasztalatairól tájékoztatást nyújt az elnöknek, szükség esetén az egyesület felügyeleti szervének. Amennyiben indokolt, összehívhatja a közgyűlést is. 

Az ellenőrző bizottság munkájához – külső – szakértőt is igénybe vehet. A bizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A bizottság tagjai az egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

 

5.3. Az ellenőrző bizottság feladata:

1. a) az egyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálata,
2. b) a pénzügyi és gazdasági rendelkezések betartásának ellenőrzése,
3. c) a tagsági díj fizetésének ellenőrzése,
4. g) éves ellenőrzési terv alapján dolgozik,
5. h) az éves gazdálkodásról szóló beszámoló felülvizsgálata,
6. i) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,

 

Az Ellenőrző bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a tisztségviselőktől tájékoztatást kérni. Az ellenőrzés megkezdéséről azonnal, és a befejezésről 15 napon belül az elnököt tájékoztatni kell. Ha szabálytalanságokat találnak, az Ellenőrző bizottság elnöke az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását.

 

5.4. Az Ellenőrző bizottság ellenőrzésének tárgya a sportegyesület egész tevékenysége. Figyelemmel kíséri az egyesület alapszabály szerinti működését, különösen a rendelkezésre álló eszközöknek az alapszabályban meghatározott célokra történő felhasználását, ellenőrzi az egyesület pénzügyi gazdálkodását, továbbá az ügyvitelre, az ügyintézésre és a nyilvántartásra vonatkozó előírások betartását.

A bizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

Az ellenőrző bizottság megállapításairól tájékoztatja az egyesület vezető szerveit és beszámol a közgyűlésen. 

A bizottság szükség szerint szaktanácsadókat, eseti szakértőket vagy egyesületi tagokat is bevonhat munkájába.

A bizottság vezetőjét az egyesület hatáskörében intézkedési jog nem illeti meg, azonban megállapításainak nyomán az intézkedésre felkért tisztségviselő erre 30 napon belül válaszolni köteles.

A bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi.

 

5.5. A bizottság szükség szerint, de legalább évente 2 alkalommal ülésezik. 

Határozatképes, ha minden tag jelen van. Amennyiben nem határozatképes az ülés, azt 30 (harminc) napon belül újra össze kell hívni, amely ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben legalább két tag jelen van. 

A bizottság határozatát szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a

vezető szavazata dönt.

Az Ellenőrző bizottság tanácskozási joggal képviselteti magát az elnökség, illetve a sportegyesület bármely más szervének ülésén.

Az Ellenőrző bizottság az egyesület bármely szervének jogszabályba, alapszabályba vagy a szervezeti és működési szabályba ütköző működése, eljárása, döntése esetén köteles a közgyűlést 15 napon belül összehívni.

 

6. A bizottságok

 

6.1. Az Egyesület elnöksége az Egyesület eredményes tevékenysége érdekében bizottságokat hoz létre. A bizottságokat az elnökség felügyeli, az üléseket a bizottság elnöke vezeti és meghívja az egyesület elnökét és a szakirányú elnökségi tagokat.

A bizottsági tagoknak nem szükséges egyesületi tagoknak lenniük.

 

6.2. Az egyesületben a tömegsporttal kapcsolatos feladatok szervezésére és irányítására Tömegsport Bizottság, a fegyelmi ügyek intézésére Fegyelmi Bizottság működik. A fegyelmi bizottság működésére a fegyelmi szabályzat rendelkezései az irányadóak. 

A bizottságok számát és feladataikat, valamint azok összetételét az egyesület elnöksége határozza meg. 

 

7. A szakosztályok

 

7.1. Az Egyesületben sportáganként szakosztályok működhetnek. A szakosztályok munkáját a szakosztályvezetőségek irányítják, amelyek munkájukról az elnökségnek számolnak be. 

A szakosztály-vezetőség tisztségviselőit (elnök, elnökhelyettes, technikai vezető, edzők stb.) és tagjait az egyesület elnöksége bízza meg és menti fel. 

 

7.2. A szakosztály feladata az oktatás – nevelés, versenyek mérkőzések rendezése, ill. a versenyeken, mérkőzéseken való részvétel megszervezése, valamint a szakosztály hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.

A szakosztály közreműködik az ifjúsági és lakossági tömegsporttal kapcsolatos sportegyesületi feladatok megvalósításában is. 

A szakosztályok önállóan gazdálkodnak, de az egyesület működésének közös költségeihez kötelesek a közgyűlés által meghatározott mértékben hozzájárulni.  

 

7.3. A szakosztályon belül az egyesület elnöksége sportcsoportokat alakíthat, sportiskolai rendszerű utánpótlás-nevelést szervezhet, gyermek, serdülő, ifjúsági és felnőtt testnevelési és sportfoglalkoztatási formát alakíthat ki.

 

VI.

Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

 

1.1 Az egyesület éves költségvetés alapján a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi és számviteli előírások szerint gazdálkodik. 

Az egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet – ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is – valamint vállalkozási tevékenységet kizárólag kiegészítő tevékenységként, céljainak elérése érdekében és azokat nem veszélyeztetve végezhet. 

Az egyesület csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg valamely sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt.

 

1.2. A sportegyesület bevételei:

1. a) tagsági díj,
2. b) természetes és jogi személyek adományai,
3. c) állami, önkormányzati és társadalmi szervezetek támogatása,
4. d) pályázati úton elnyert támogatások,
5. e) takarékbetétekből, értékpapírokból származó kamat-, osztalék-, illetve árfolyamnyereség,
6. f) rendezvények, táborok megszervezéséből származó bevételek,
7. g) vállalkozási bevételek,
8. h) átigazolási bevételek,
9. i) reklám, illetve egyéb bevételek,
10. j) hozzájárulási díj.

 

A Sportegyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

1.3. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

 

Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik, azonban céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében másodlagos jelleggel gazdasági, válalkozási tevékenységet is folytathat.

 

1.4. Az Egyesület gazdasági társaságba – különösen sportvállalkozásba – tagsági, tulajdonosi viszonyt létesíthet, az egyesületi pénzeszközök, vagyon vagy jogok esetenként apportként történő érvényesítése mellett. 

 

A tagsági díjakat és az Egyesülettel igazolt sportolói jogviszonyban álló sportolók által megfizetett hozzájárulási díjat az Egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel.

 

1.5. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok csaka tagdíjat, illetve amennyiben az Egyesülttel igazolt sportolói jogviszonyban is állnak, úgy hozzájárulási díjat is  kötelesek az Egyesületnek megfizetni. Az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

 

Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével az elnökség az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

 

1.6. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok elérésére fordítja.

 

Az Egyesület vagyona készpénzből, készpénzre szóló követelésből, bankbetétből, folyószámlán lévő összegből, értékpapírból valamint ingó és ingatlan vagyonból áll.

 

1.7. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez az alaptevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

 

2. A sportegyesület szervezeti és működési szabályzata

 

2.1. A sportegyesület működését, az elnökség, a tisztségviselők, a bizottságok és a szakosztályok szervezetét, működését és feladatait érintő, az alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket a sportegyesület szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

A szervezeti és működési szabályzat nem állhat ellentétben a sportegyesület alapszabályával.

 

3. Az Egyesület megszűnése

 

3.1. A sportegyesület megszűnik, ha:

1. a) megszűnését a Közgyűlés ¾-es szótöbbséggel kimondja,
2. b) a bíróság feloszlatja,
3. c) más Egyesülettel egyesül,
4. d) az arra jogosult szerv az Egyesületet megszünteti,
5. e) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, 
6. f) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

 

A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezetttségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik.

 

A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

 

A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

 

3.2. A sportegyesület megszűnése esetén – a  bíróság általi feloszlatás kivételével – a sportegyesület – az esetleges hitelezői igények kielégítése után fennmaradó – vagyona Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába kerül azzal a kikötéssel, hogy azt az Önkormányzatnak érdi sportcélra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. 

 

VII.

Vegyes rendelkezések

 

1. 1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

 

2. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állíthat és nem támogathat a választásokon. 

 

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

Amennyiben jelen alapszabály valamilyen nyilatkozat megtételét írásbeli alakhoz köti – különösen a tag kilépésről szóló nyilatkozatának megtétele – vagy az írásban megtett nyilatkozat utólag igazolható kézbesítését írja elő – különösen a tag kizárási eljárásra vonatkozó meghívása, továbbá a tag kizárása tárgyában keletkezett első – és másodfokú határozat kézbesítése – úgy a nyilatkozat érvényesen megtehető és közölhető (a közgyűlési meghívó megküldéséhez hasonlóan) a postai út mellett elektronikus hírközlési eszközök (e-mail) útján is.  

 

Záradék

 

Jelen módosított alapszabályt az Érd Városi Sportegyesület Közgyűlése 2024. május  22. napján fogadta el, és az ezen időponttól lépett hatályba.

 

Érd, 2024. május 22. 

 

___________________________

Kertész Ferenc István ügyvezető elnök

 

Készítettem és meghatalmazás alapján eljáró jogi képviselőként, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése alapján igazolom, hogy jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások kapcsán a tagok által 2024. május 22. napján hozott határozatoknak, valamint a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére különösen az alapszabály Sporttv. 2023. évi CVI. törvénnyel módosított tartalmának való megfeleltetése adott okot.

A változással érintett pontok az alapszabály szövegében dőlt és kiemelt betűvel kerültek jelölésre fentebb.

 

Ellenjegyzem: Budapesten 2024. június 20. napján.

 

___________________________

1. Szabó Oszkár Levente ügyvéd

Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda

KASZ: 36068983