Félévértékelő!

Az Érdi VSE a 2024/2025-ös NB III Észak-Nyugati csoportjának őszi szezonját az előkelő 4. helyen zárta, 7 győzelemmel, 2 döntetlennel és 6 vereséggel, összesen 23 pontot gyűjtve. Kicsit árnyalja az összképet, hogy a tavaszi szezonból két mérkőzést előre hozott a szövetség. Ezeken a meccseken 1 döntetlent és 1 vereséget szenvedtünk el, amelyek szintén beleszámítanak az őszi tabella eredményébe. Így a téli szünetre 7 győzelemmel, 3 döntetlennel és 7 vereséggel, 24 ponttal a 8. helyen vonulunk pihenőre.

Ennek az időszaknak az értékelésére ültünk le beszélgetni Domján Attilával, az Érdi VSE vezetőedzőjével. A beszélgetés tegeződő hangnemben zajlott, ahogy az a kollégák között általában megszokott.

Tavaly tavasszal, áprilisban érkeztél „beugró tűzoltóként” az egyesülethez. Akkor az a hat hét, amit vállaltál, sikeresen zárult. Az új bajnokság, a 2024/2025-ös évad, már a te elképzeléseiddel indult az Érdi VSE-nél. Most pedig elérkeztünk a félidőhöz. Először is, mi győzött meg arról, hogy folytatnod kell Érden a munkát?

D.A.: Az előző bajnokságban sikerült teljesíteni a minimális elvárást, vagyis bent tartani a csapatot a harmadik vonalban. Ezután a vezetőség felajánlott egy hosszabb távú lehetőséget, és gyorsan közös nevezőre jutottunk. Hamar rájöttem, hogy egy kiváló közegbe kerültem, így a folytatás mellett döntöttem. Sajnos korábban voltak rossz tapasztalataim. Az iváncsai négy sikeres év után magasabb osztályba igazoltam, de ott túl sok érdeknek kellett megfelelni: elnök, sportigazgató, szponzor – mindenkinek megvoltak az elképzelései. Érden ezzel szemben mindenki a saját dolgával foglalkozik, és csak egy közös cél van: hogy a csapat minél jobban szerepeljen.

Az előző idény nehézségei után változtatni kellett a játékoskereten. Mi volt a legfontosabb szempont, és mi volt a cél?

D.A.: Gyorsan elköszöntünk azoktól a játékosoktól, akik nem illettek bele a filozófiánkba. Sajnáltam, hogy Szabó Ricsit és Monori Norbit nem sikerült megtartanunk, de az új igazolásaink emberileg és szakmailag is megérdemlik, hogy itt legyenek. A legfontosabb feladat a védelem megerősítése volt, mert tavaly rengeteg gólt kaptunk. Úgy érzem, hogy ez sikerült: a kapott gólok száma kimondottan jó, és kilenc mérkőzést is kapott gól nélkül hoztunk le. Persze ez az egész csapat védekezésének érdeme. A következő feladat a támadójáték fejlesztése lesz, ami a téli szezon egyik fő célkitűzése. Nyáron is voltak kiszemelt támadóink, de sajnos az álláspontok nem találkoztak.

A változások tükrében hogy láttad akkor a lehetőségeinket, és hogy látod most? Ezek a változtatások mennyire voltak sikeresek?

D.A.: Egyértelműen kijelenthetjük, hogy erősödött a játékoskeret. Persze vannak még hiányosságok, amelyeken a lehetőségeinkhez mérten próbálunk javítani. A Dél-Nyugati csoportban valószínűleg közvetlenül a négy kiemelkedő csapat mögött lennénk, de az Észak-Nyugati csoport sokkal kiegyenlítettebb. Több csapat profi státuszban foglalkoztatja a játékosait, míg nálunk mindenki munka mellett focizik. Az ellenfelek edzői is csodálkoztak, hogy mi csak este edzünk, miután mindenki letudta a civil munkáját. Ezért is felháborító a vasárnapi játéknap. Sopronból vagy Szombathelyről késő este érünk haza, másnap pedig mindenki dolgozni megy. Mindezeket figyelembe véve sikeres őszt zártunk.

Domján Attila elégedett a csapat teljesítményével!

Januárban kezdődik a felkészülés a tavaszi szezonra. Lesznek változások a keretben, vagy alkalmasnak tartod a jelenlegi játékosállományt a kitűzött célok (8. hely) elérésére?

D.A.: Jó lenne megerősíteni a támadó szekciót, de télen mindig nehezebb minőségi játékost igazolni. Lesznek távozók is, főleg olyanok, akik kevesebb játéklehetőséget kaptak. Ugyanakkor a minimális célunkat akkor is el tudjuk érni, ha a keret jelentősen nem változik. A legfontosabb, hogy mindenki egészséges legyen tavasszal – akkor nagy gond nem lehet.

Nyilván csapatsport lévén az egység a legfontosabb, de kikkel voltál elégedett egyéni teljesítmény alapján? És volt-e, akivel kevésbé?

D.A.: Senkit nem fogok itt kritizálni, ezt mindig személyesen szoktam elmondani, így lesz most is az évzáró értékelésen. Csapat szinten elégedett voltam a szervezettséggel, a taktikai fegyelemmel, a motivációval, és az egész idény során végzett munkával. Vannak fiatal játékosaink, akik fejlődőképesek, és dolgozunk azon, hogy javítsuk a hiányosságokat.

Csapat szinten melyik volt a legkellemesebb mérkőzés vagy esemény, amelyre szívesen emlékszel majd vissza?

D.A.: Büszkeséggel tölt el, hogy öt mérkőzést is 1-0-ra tudtunk megnyerni. Ezek a meccsek nagyon kiegyenlítettek voltak, de a stabil védekezésünknek és a döntő pillanatokban villanó játékosainknak köszönhetően mi jöttünk ki jobban. A Haladás elleni idegenbeli 7-1-s győzelemre is jó lesz visszaemlékezni. Ott minden összejött nekünk.

És mi volt az, amit legszívesebben elfelejtenél?

D.A.: Minden mérkőzés bosszant, amit nem tudunk megnyerni. Két hazai vereség különösen fájó: a III. Kerület ellen gyakorlatilag saját magunkat vertük meg, két gólpasszal ajándékoztuk meg az ellenfelet. A Győr elleni meccsen pedig egy szabályos gólt vettek el tőlünk az első félidő végén, amit nem kezeltünk jól, és a második félidőben az ellenfél megfordította a meccset.

Köszönöm a beszélgetést, és további sportsikereket kívánok! Szeretnél valamit üzenni a szurkolóknak?

D.A.: Köszönjük a támogatást! Szorítsanak értünk a tavaszi szezonban is, és áldott ünnepeket kívánok minden Érdi szimpatizánsnak!

Hajrá Zöld!