2017. december 20.

Temérdek verseny a sakkozóknál

Négy Minaret Kupát, két gyerekversenyt, egyéni bajnokságot, szenior országos bajnoki selejtezőt és villámversenyt is rendezett 2017-ben az Érdi VSE sakk szakosztálya. Interjú a szakosztályvezetővel, Horváth Péter Lászlóval.

Nagyon sok versenye volt 2017-ben az Érdi VSE sakk szakosztályának. Rendeztek négy Minaret Kupát, iskolákban is voltak foglalkozásaik és versenyeik.

– Februárban volt a második Minaret Kupa, áprilisban a harmadik, aztán májusban volt egy gyerekverseny több mint negyven résztvevővel a Batthyány Sportiskolai Általános Iskolában. Aztán május végén fejeződött be az Érdi VSE egyéni bajnoksága, ami tavaly ősszel indult. Június 11-én rendeztük az országos szenior verseny itteni selejtezőjét, ahonnan hárman jutottak a szeptemberi nagykanizsai országos döntőbe. Az első fél évben volt még a megyei csapatbajnokság – ahol több mint húsz csapat van – ebből tíz-tizenkét csapat volt a Pest megyei szupercsoportban, attól függően, hogy éppen mennyien jutnak tovább az OB II-be, illetve ide a Pest megyei csoportból. Idén tíz csapat indult, jelenleg három forduló után hetedik helyen állunk. Szeptemberben volt még a negyedik Minaret Kupa, majd beindítottuk a 2017/2018-as Érdi VSE egyéni bajnokságot is. Októberben volt egy villámversenyünk, amelynél rövidebb gondolkodási idő volt, több fordulóval. Aztán november 24-én megint volt a Batthyányban gyerekverseny, szintén több mint negyven résztvevővel. Végezetül december 3-án tartottuk az ötödik Minaret Kupát.

A Pest megyei szupercsoportban hetedik helyen állnak. Ez milyen?

– Három fordulón vagyunk túl, még tavasszal lesz hat. A Pest megyei első osztály tavalyi bajnokával kezdtünk, aztán a szupercsoport tavalyi bajnokával és a harmadik helyezettel játszottunk eddig, szóval erős ellenfeleink voltak, egy győzelmünk és két vereségünk van.

2016-ban kezdték el, s idén négy Minaret Kupa is volt. Hogyan lendült fel ez a sorozat?

– A célja, hogy minél több olyan versenyt rendezzük, ahová külső emberek is jönnek. Megyei szinten is meghirdetjük, de változó, mikor, mennyien vagyunk, attól függ, milyen más versenyek vannak a megyében.

Emellett – ahogy említette is – kétszer volt gyerekverseny a Batthyányban. Ez amiatt hangsúlyos, mert az utánpótlás bővítése is fontos a szakosztálynak.

– Ezek a versenyek elsősorban az érdi általános iskolásoknak szólnak, óvodásoknak még nem próbáltunk, meg középiskolai szinten sem. Az a helyzet, hogy sok tehetséges gyerek van, de sajnos más sportágak nagyon elviszik őket. A sakk egy időigényes sportág, egy bajnoki meccs négy-hat órán keresztül is tart, tehát viszonylag lassú, sokat kell gondolkodni, emiatt többen választják azokat a sportágakat, amelyekhez kevesebb idő kell. Nem azt mondom, hogy több a sikerélményük, de amikor régen én is fociztam, akkor sikerélmény volt a gól, most ez a gyakorlásokon, meccseken sokszor sikerül, de egy sakkmeccsen ha végig játszik valaki hat órát és a végén elrontja, emiatt elveszti, az nagyon lelombozhatja a kedélyét.

Horváth Péterék nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlásra is (fotó: Kertész Bence)

Illetve a sportágban azért inkább a döntetlenek vannak túlsúlyban. Ez is lehet befolyásoló tényező?

– A legmagasabb szinten valóban nagyon sok a döntetlen, de itt még ha valaki hibázik, nem biztos, hogy elveszti, csak ha nagyon nagyot, ezért azt mondom, az veszít, aki utoljára hibázik, illetve a döntetlenek is azért jönnek ki, mert mindkét fél tökéletesen játszik, így a partit nem tudja megnyerni egyik sem. Ha valamelyik egy kicsit hibázik, akkor a másik felülkerekedhet, ezen a szinten viszont két-három kisebb hiba sem jelent feltéten veszteséget. Ettől függetlenül a gyerekeknél két-három tisztnyi különbség sem jelent mindig előnyt.

Kiemelte, hogy ez egy nagyon időigényes sportág, de nem csak a mérkőzések miatt, hanem ezzel is napi szinten több órát foglalkozni kell.

– Ha valaki komolyan veszi, akkor bizony minden nap kell játszani. Én is napi négy-öt partit lejátszom, nem olyan hosszúakat, de az internet már alkalmas arra, hogy különböző ellenfelek ellen játszhassunk. Sok orosz van a neten, de tudok játszani brazillal, svéddel, angollal, amerikaival is.

Az egyébként mennyit számít, hogy különböző nemzetiségbéliekkel játszik? Nekik más a stílusuk?

– Sokat számít, hogy különböző ellenfelek ellen játszom, kipróbálok dolgokat, amik vagy bejönnek, vagy nem. Ami bejön, azt megpróbálom máshol is alkalmazni. A sakkban ezért is nagyon fontos, hogy ne csak játszunk, hanem tanuljunk is, legtöbbet pedig a saját hibáinkból tudunk tanulni.

A szakosztály rendre vasárnap tartja foglalkozásait az Ercsi úti Sporttelepen. Itt mekkora a létszám?

– Nagyon változó. A felnőtteknek és a gyerekeknek is változik a létszámuk, mert hétvégén sokan elutaznak, vagy pihenni szeretnének, de általában három-öt gyereket oktatok itt, illetve a felnőttek tizenkét fő körül szoktak itt lenni, de ez tényleg sok mindentől függ. Ha például az egyéni bajnokság fordulója van, akkor tizenöt-húsz fő között is szoktunk lenni. A felnőttek inkább játszanak, a továbbképzésre viszont kevesen gondolnak, és sajnos három ifjúságink is távozott a csapattól főiskolai, középiskolai tanulmányai miatt is.

A folytatásban mi a szakosztály célja? Idén nagyon sok verseny volt és sok új kezdeményezésük is volt.

– Az a helyzet, hogy nem lehet túl sok versenyt csinálni, maximum havi egyet tudunk rendezni, mert időben és energiában sokat kivesz a szervezőkből, illetve anyagilag is, hiszen díjakat kell biztosítani, de van, aki szponzorálja a Minaret Kupát, illetve mások is hoznak díjakat. De például ha nyerek egy könyvutalványt, abból én rendszerint veszek sakk könyvet, ami a következő versenyre lehet díj is.
Egyéb célunk, hogy szeretnénk bővülni, főleg fiatalokkal, csak itt az idő a gond… Most is vannak olyanok, akik jönnének, csak vasárnap nem igazán érnek rá, mivel vasárnap vannak a foglalkozások is és a versenyek is, hétköznap pedig nehéz megoldani.

Az V. Minaret Kupán résztvevők a 76 éves korában elhunyt Szenczy Sándorra emlékeztek, aki egy éve volt az Érdi VSE sakk szakosztályának tagja, miután többedmagával átigazolt a megszűnt százhalombattai csapatból, rá is emlékezünk!