2017. december 13.

Hét saját verseny, számtalan érem

Öt Csoki Kupát, különleges edzőtábort, megyei és területi diákolimpiát is rendezett az Érdi VSE tollaslabda szakosztálya, amelynek versenyzői emellett szinte heti rendszerességgel járták az országot. Tornai Tibort, az Érdi VSE tollaslabda szakosztályának vezetőjét kértük évértékelésre.

Még hátra van a december 27-én rendezett Petrovits Sándor Emlékverseny, amely tulajdonképpen egy Csoki Kupa lebonyolítású torna. Ezen kívül rendkívül mozgalmas éve volt a szakosztálynak és kezdjük el a leghangsúlyosabbal, a diákolimpiával, melynek megyei és területi döntőjét is Érden rendezték, majd rekord létszámú résztvevővel indultak a Kiskunfélegyházán rendezett országos döntőn.

– A diákolimpián egy gyönyörű menetelést tudhatunk magunk mögött. Mindig is kiemelt versenysorozatnak tekintjük az adott év diákolimpiai versenyét, hiszen a Batthyány Sportiskolai Általános Iskola és az Érdi VSE tollaslabda szakosztályának együttműködésével ez egy alapversenyünk. Sok olyan tanulót tudunk behozni a diákolimpián keresztül, aki utána az egyesület sportolója lesz. Ez egy jó merítési alap, ezekkel a sikerekkel az iskolában és a városban is, sőt, már országszerte is jó hírünket keltjük. Rekordszámú versenyzőt tudtunk bejuttatni az országos döntőbe, ez meg is látszott utána az eredményeken is, mivel

harmadszor nyertük el az év legeredményesebb általános iskolája címet.

Bízom benne, hogy az idei felkészülés is lesz ilyen eredményes. A megyedöntőt idén is mi vállaljuk, de az országos területi döntő Ceglédre kerül, hiszen ott nemrég építettek egy tollaslabda csarnokot. Reméljük, egy nagy buszt meg tudunk tölteni a megyeiből továbbjutott játékosokkal.

A Batthyány nagy létszámmal vett részt a diákolimpián

A diákolimpia mellett volt még számos hazai rendezésű verseny: márciusban Kard Ki Kard Kupa, aztán Nyuszi Kupa, majd NAAAAGY ÉVADZÁRÓ CSOKI KUPA, aztán Évadnyitó Csoki Kupa, Őszi Csoki Kupa és még hátra van a már említett Petrovits Sándor Emlékverseny.

– Annak idején, amikor kitaláltuk a Csoki Kupát, azon gondolkoztunk, hogyan tudnánk ezt a sok gyereket versenyeztetni. Annak a híve vagyok, hogy az edzésmunka mellett a versenyrutint – nyilván – csak versenyzéssel lehet megszerezni. Örvendetes, de egyben hátrány is volt, hogy nagyon sok játékosunk volt. Egy-egy meghirdetett versenyen – vagy azért, mert korlátozták az indulók számát, vagy a nevezések miatt – nem tudtunk mindig teljes létszámmal részt venni. Ezért próbálkoztunk, hogyan lehetne olyan versenyt csinálni, ahol mindenki ott lehet. És itt van ez a kiváló adottságokkal rendelkező csarnok, akkor úgy döntöttünk, hogy idehozzuk a versenyzőket. Ez a sorozat mostanra odáig bővült, hogy

legutóbb közel annyian voltak, mint egy megyei döntőn,

tehát a száz felé tendált az indulók létszáma. Ezért is kellett idén ennyi versenyt rendeznünk.

A Petrovits Sándor Emlékverseny most kicsit más lesz, hiszen ez tulajdonképpen a Szilveszteri Csoki Kupát váltja ki – sajnos. Sándor bácsi alapította meg annak idején Érden a tollaslabdázást, év elején elhunyt és nem tud itt lenni velünk. Úgy gondoltunk, hogy méltó lenne a róla elnevezett versennyel zárni az évet. Nagyon hiányzik nekünk Sanyi bácsi. Elmondhatom, hogy hetvenes éveiben járva is ő volt az, aki leghamarabb érkezett edzésre, sosem tudtunk előbb érkezni nála. Élete, lételeme volt a gyermekek tollaslabdázásra való megtanítása. Egy méltó versenyt szeretnénk rendezni az emlékére, minden tapasztalatunkat, módszerünket bedobjuk és egy jó országos versenyt szeretnénk rendezni.

A saját versenyek mellett szinte heti rendszerességgel vettek részt egyéb versenyeken Verőcén, Zsámbékon, Seregélyesen, Pécsen, Budapesten, Székesfehérváron és külföldön is.

– A versenyek eredményét mutatja, hogy Schvirján Zsófia és Zsarnai Marcell bekerült az U13-as válogatottba, akik a ranglistaversenyeken elért eredményeknek köszönhetően egyre feljebb léptek, egészen a válogatott kerettagságig. Ezt mindenképp csak úgy lehet, ha minél több versenyen vagyunk ott. Jól mutatja ezt az is, hogy Tolna és Baranya megyére ki kellett váltanom a megyei autópálya-matricát, mert annyiszor megyünk ezen az útvonalon Pécs felé is, hogy jobban megérte venni egy matricát…

Örvendetes volt, hogy idén külföldre is egyre több helyre kijutottunk,

volt, hogy csapattal, volt, hogy egy-egy játékossal. Kis Kasza Miklós révén a válogatott kerettel tudtunk menni Dubrovnikba is, ami hosszú út volt gyönyörű eredményekkel. De voltunk Cakovecben egy hatfős delegációval, ahonnan szintén érmekkel jöttünk haza, vagy ott van, ahová szintén mindig szívesen megyünk: Szlovénia, Lendva, ahol remek hangulatú, erős tornák vannak és jó, hogy a gyerekek olyan játékstílusokat láthatnak, amiket itthon nem igazán, tehát mindenképp hasznos felkészülés. Bízunk benne, hogy jövőre is ilyen sokat tudunk utazni és ilyen sok versenyt tudunk szervezni, egyrészt, mert lesz rá lehetőségünk, másrészt, mert lesz olyan versenyzőnk, akivel érdemes elmenni rá, hiszen ezekre a versenyekre csak a legerősebbekkel megyünk.

Tornai Tiborék szeretnek kísérletezni

Még egy nagyon hangsúlyos dolog volt idén. Augusztusban egy különleges edzőtábort tartottak nagy sikerrel, nagyon sok fejlődéssel.

– Jellemző ránk, hogy szeretünk kísérletezni. Viszonylag új utánpótlás-egyesület vagyunk, keressük az új lehetőségeket. Egyik támogatónk, a Pesti Sport Kft. hathatós közreműködésével sikerült egy edzőtábort szerveznünk. Az ország különböző nagy klubjaiból hívtunk ide „sztáredzőket”, akik egy-egy stílusnak, egy-egy felfogásnak a jeles képviselői, ismerői, akiket megkértünk, hogy egy napon tartsanak edzéseket. Így a gyereket többet tanultak, mintha ugyanaz a mester tartotta volna végig az edzőtábor a saját stílusában. A gyerekeknek nagyon tetszett és úgy látom, hogy hasznos is volt, ezért tervezzük, hogy a jövőben is megszervezzük.

Ezek után hogyan tovább?

– A végtelenbe és tovább!

Most a legfontosabb a közeli terveink közül a minél eredményesebb diákolimpiai szereplés, minden erőnkkel arra készülünk. Szeretnénk minél nagyobb létszámban és olyan edzettségi formában, olyan tudásszinttel ott lenni, hogy eredményesen tudjunk szerepelni.

Amire még nagyon készülünk, az az U15-ös csapatbajnokság, mert nagyon sok tehetséges játékosunk van ebben a korosztályban és nekik ez lesz a kifutó évük és egy jó szerepléssel feltehetik a koronát az eddigi nyolcéves sportiskolai pályafutásukra.

Az Érdi VSE és a Batthyány Sportiskolai Általános Iskola tollaslabdázóit az országban mennyire ismerik? Mennyire tudják az emberek, hogy a legismertebb magyar tollaslabdázónő, Sárosi Laura itt kezdte el a sportágat? Mennyire tudják, hogy a legjobban jegyzett magyar, Kőrösi Ágnes (világranglistán 101. helyezett) itt játszott?

– A jók között mindig ott vannak. Az ő szereplésük még Sanyi bácsi keze munkáját dícséri, nekik ő volt a nevelőedzőjük. Örömmel vettük, hogy amikor Pécsen lent voltunk a csarnokban, akkor a fali tablón kint van, hogy a mostani játékosaik közül kint van, ki, honnan, melyik egyesületből jött és bizony

nem egy táblán ott van, hogy Érdi VSE és nevelőedző, Petrovits Sándor.

Remélem, egyszer saját tanítványainkat is ott láthatom…